"Elérni az emberekhez és segíteni rajtuk nagyobb elégedettséggel tölt el, mint bármi, amit valaha is csináltam!"

Néhányan azt gondolják, hogy egy gyesen lévő anyukának az élete csupa láblógatás és wellness. Azért, aki otthon van a gyerek(ek)kel tudja, hogy nem így van. A háztartásvezetés tanulható, ha nem megy valakinek zsigerből (igen , nem születik velünk ez a képesség sem ) . Az én esetem speciális, mert én egy halmozottan sérült gyermekkel vagyok itthon, aki nem ül meg szépen az asztalnál rajzolgatva, míg én mást csinálok.  Mivel mindkét oldalt ismerem , a dolgozó nő és a gyesen lévő anyuka életét is, még ha esetemben egyedi is, azért kifejteném a saját véleményemet. Szerintem mindkettőnek vannak jó és kevésbé jó részei. Amíg dolgoztam , az otthoni teendőimet igyekeztem munkaidő után elvégezni , sosem szerettem korán kelni és kizárt volt, hogy azért felkeljek 4-kor , hogy elkészítsem az ebédet, ezért a főzés és az egyéb házimunkák estére maradtak. Vasárnap általában vendégek jöttek vagy esetleg mi mentünk, így azért jutott idő a kikapcsolódásra is. Arról már nem is beszélve, hogy a munkahelyemen sok ember megfordult és kimondottan szerettem dolgozni, szerettem, hogy kapcsolatban vagyok a külvilággal. 7 hónapos terhesen dolgoztam utoljára és azóta itthon vagyok (immár több, mint 7 éve  a kislányommal). Eredetileg elég hamar visszamentem volna dolgozni, de sajnos a sors közbeszólt és úgy alakult, hogy sem a régi helyemre, sem máshová nem tudok elmenni dolgozni, mert a gyereket nincs hová tennem.  Lehet, hogy nem hangzik majd jól vagy páran hülyének fognak tartani, de kimondottan utálok otthonülő gyeses anyuka lenni.  Ezért kitaláltam, hogy ha már mindenképpen ez van, legalább a legjobbat hozzam ki belőle. Félre ne értsen senki, a lányomat imádom, de őszintén szólva nem nagy boldogság, ha az ember magában beszél, mert a gyerek nem tud beszélni hozzám, és az sem a legjobb, hogy én vagyok az, akinek folyamatosan tornáztatnia, masszíroznia, fejlesztenie, tanítania kell mindenre, amit alapból magától csinál egy gyerek. A napjaink ha csak ezzel telnének, dögunalmasak lennének és már bediliztem volna. Szóval, kitaláltam, hogy oké, itthon vagyok, mit tudnék itthon vagy itthonról csinálni, ami kikapcsol egy kicsit , ami feltölt, ami összekapcsol valahogy az emberekkel. Így egy napom az alábbiakból tevődik össze: étkezés, fejlesztés, torna, házimunka, napi ápolás, tanulás és internet. Az alap természetesen Eszterre hangolva jött létre ( mikor szokott kelni, mikor eszik, mikor megy a meséje a tévében -Barney a nagy kedvenc, ami naponta háromszor megy, ő kettőt biztos, hogy megnéz-, mikor van pihi idő, mikor fogékony a fejlesztésre és mikor együttműködő a tornában, mikor alszik el ?). A köztes időket töltöttem fel a többivel. Mivel Eszter éberalvó, ezért délutáni szunyókája alatt érdemben nem tudok tenni semmit, amivel nem keltem fel, ezért ilyenkor szoktam netezni, utánanézni valaminek, válaszolni az e-mailekre és facebookozni, ahol sok sorstárs anyukával is tudom tartani a kapcsolatot, néhány csoportban pedig igyekszem aktívan résztvenni és segíteni. A délelőtt főleg a házimunkáé és az ügyintézésé, de belefér egy ebéd előtti fejlesztés is, a délután pedig a netezésé,a tornáé, a fejlesztésé, de belefér egy kis séta is , az este pedig az ápolásé. Naponta 4-5x eszik, ami alkalmanként legalább negyed óráig tart, de inkább több. Nincs óra perchez kötve a napirendünk, de az egymásutániságot tartjuk általában, mert így kiszámíthatóbb a napunk és neki is biztonságot ad, hogy tudja mi következik. Ha orvoshoz vagy rehabra vagy terápiára kell mennünk, akkor azt is igyekszem úgy belekalkulálni a napunkba, hogy lehetőleg ne boruljon fel minden és ne akkor kerüljön sor például egy vizsgálatra , mikor épp alvásideje lenne.

Mivel elég kevés az a 24 óra,ami adva van, ezért igyekszem práhuzamosan dolgozni, egyszerre csinálok több mindent, hogy ne pazaroljam az időt. Néhány példa: ha tudom, hogy a telefonról a számítógépre kell töltenem a képeket, akkor ezt már reggeli közben megteszem, míg etetem a gyereket, addig a gép dolgozik, nem a netezős időmből veszek el, ilyenkor lefutnak a frissítések is , így ha újra kell indítani a gépet, az sem probléma. Amikor netezős időm van, nem szeretem megszakítani egy újraindítással vagy ha a háttérben zajló dolgok miatt belassul a gép. Míg rendet rakok és takarítok, közben kimosok, mert a teregetés után tele lesz a szőnyeg szöszökkel, ezért csak után lehet porszívózni. A kenyeret jó ideje magam sütöm, míg a tészta kel, addig megfőzök vagy valami mást csinálok, ha át kell mozgatnom közben egy kicsit, akkor a telefonom jelez, így nem kell lesnem az órát, nyugodtan csinálhatom a dolgom, a sütés ideje alatt pedig simán megejtünk egy tornát. Mivel minden nap végzek házimunkát, nincs elhanyagolva a lakás , így nem kell aggódni, ha váratlan vendégek toppannak be és nem megy rá egy teljes napom csak a takarításra. A fejlesztéseket igyekszem változatossá tenni, ne legyen unalmas Eszternek, ennek ellenére van, amikor nincs kedve semmihez, ilyenkor vagy sétálunk egyet vagy csak simán összebújunk és énekelek, mondókázok vagy mesélek neki, ha ez sem tetszik, akkor  egy kis extra alvás a megoldás. Az extra alvásidőt is kihasználom, ilyenkor bónusz időm van, vagyis olyasmit csinálok, ami feltölt : olvasok, alszok én is vagy csak meditálok. Mindezt azért írtam le, mert sokan kérdezték, hogy fér bele nekem minden egy napba, mikor alszom?! A titok csak annyi, hogy előregondolkodom ( nagy listaíró vagyok, szeretem látni, ahogy haladok az egyes feladatokon), amit lehet párhuzamosan végzek és mindent felírok a naptárba, ne nekem kelljen mindent észben tartani, én csak a fontosakat jegyzem meg. Nemrég ráakadtam egy oldalra, ahol nagyon jó dolgokat olvastam és van egy kidolgozott rendszer is fent, ami a napi és heti feladatokat veszi sorba. Jó szívvel ajánlom figyelmébe mindenkinek, mert hasznos dolgokat lehet elcsípni az oldalról. http://www.urban-eve.hu/

Ha valakit a lakás karbantartása érdekel , akkor itt a program linkje :http://www.urban-eve.hu/flylady-program/

Nem kapok érte jutalmat, hogy reklámozom, egyszerűen csak jónak találom az oldalt és aki egy kis kikapcsolódásra vágyik és olyan oldalon is olvasgatna, ahol szóba sem kerül egy sérült vagy fogyatékos gyermek, akkor mindenképpen kukkantson be az említett oldalra is. 

Ha tehetném, biztosan dolgoznék , de ha már így alakult, akkor ebből próbálom a legtöbbet kihozni. Tulajdonképpen nem rossz háztartásbelinek lenni, ha megbecsülik az ember munkáját és nem egy örökös harcként éli meg az ember,hogy tisztán és rendezetten tartsa az otthonát, mert ha a családtagok mit sem törődve az egésszel fél perc alatt kupit csinálnak , akkor bizony elmehet az ember kedve az egésztől. De ne csak a házimunkáról szóljon az élet, mikor ott van még egy csomó jó dolog, valahogy bele kell gyűrni azokat is, hogy ne maradjon ki semmiből az ember lánya, még ha otthon is kell lennie a gyerekkel. Vasárnap szigorúan pihi nap, semmi munka, csak szórakozás, olyankor még Eszter sem tornázik és csak mókázunk együtt, akár otthon , akár máshol.