"Elérni az emberekhez és segíteni rajtuk nagyobb elégedettséggel tölt el, mint bármi, amit valaha is csináltam!"

afázia

a beszédzavarok gyűjtőneve. A központi idegrendszer zavarának következtében alakul ki, különböző formákban jelentkezhet. A leggyakoribbak: 1. motoros beszédképtelenség: a beteg megérti a hozzá intézett szavakat, de nem tudja válaszát, gondolatait szavakba önteni, 2. beszédmegértés zavara: hallja, amit mások mondanak, de nem érti meg. Ez az olvasást és az írást- különböző mértékben ugyan- szintén érinti, 3. teljes afázia (lásd. még: beszédzavar)

1. az írásképesség elvesztése, mely a központi idegrendszer sérülése, bántalma következtében alakul ki, 2. az írás megtanulásának képtelensége a központi idegrendszer kapcsolatainka hiánya vagy zavara miatt (lásd. még: alexia, dislexia, disgráfia, tanulási zavar)

képtelenség a nyelvtanilag helyes beszédre a központi idegrendszer sérülése miatt

beszédképtelenség

az olvasott szó jelentésének felismerési zavara

1. (orvostudomány) kórelőzmény. A beteg személyére, betegségeire, jelenlegi panaszaira vonatkozó adatok. 2. (pszichológia) tágabban értelmezve a kliens, a vizsgált személy élettörténete, fejlődésének legfontosabb jellemzői, krízisei és problémái.

autizmusban szenvedő

fejlődési rendellenesség, mely nem írható le statikus állapotként, mert a teljes szellemi fejlődést befolyásolja. A tünetek különböző életkorokban szükségszerűen nagyon eltérően jeletkeznek. A betegség és a tünetek megfigyelésében és leírásában Leo Kannar és Hans Asperger jeleskedett. Legfontosabb az érzelmi kapcsolatteremtésre való képesség veleszületett hiánya. Ebből adódik az autisták magánya: ahol csak lehet semmibe vesz, figyelmen kívül hagy és kizár mindent, ami a külvilágból hatással van rá. Nem tűri a testi kontaktust. A másik jellegzetesség az állandósághoz való ragaszkodás: az általa előidézett zajok, az artikuláció, a mozgás, az össztevékenység monoton módon repetitív. Tevékenységei választéka erősen korlátozott. Ugyanakkor memóriájuk, mechanikus bevésésük fantasztikus, felülmúlja az egészséges személyekét: szókincsük, versek, számok mechanikus emlékezetbe vésésében rendkívüli teljesítményre képesek. H. Asperger a tekintet kerülését, a szemkontaktus hiányát írta le. Szegényes mimika és gesztus jellemzi az autistákat. Sok viszont a sztereotip, ismétlődő mozgás: forgás, forgatás, csavarás, amelynek nincs célja, jelentése. A beszéd és szóhasználat abnormális. Öntörvényűek, saját indítékaiknak megfelelően viselkednek, és nem veszik figyelembe a környezet normáit, szabályait. Érdeklődési köre izolált, kiváló képességeik lehetnek a logikai gondolkodás területén. Új egyéni szavakat alkotnak.

az autizmusnak a különféleszerzők más-más okot tulajdonítanak: 1. a nyúltagy egy részében szokatlan fejlődési rendellenessége, 2. kérgi sejtpusztulás, tágult agykamrák, 3. sejtek túlburjánzása, 4. serotoninszint megemelkedése a vérben. A vérlemezkék serotoninfelvétele- és tárolása megváltozik, 5. a vegetatív idegrendszerben: a légzésfrekvencia, a pulzusszám, GBR, EEG súlyos fejlődési rendellenességet jeleznek, 6. Angela James & James Barry szerint kognitív diszfunkció következtében a tájékozódási reakció, habituáció kórosan lelassul. Az új inger feldolgozása nem megfelelő: nincs megszokás- minden inger orientációs reakciót vált ki és nem szorong a beteg. 7. Klüver- Bucy- szindróma: a temporálislobectomia után az amygdala és a halántéklebeny kéreg alatti területein keletkező sérülés következtében kifejlődő pszichikus tünetek, 8. Rumsey & Hamburger szerint a frontális rendszer diszfunkciója, 9. “törékeny X- kromoszóma” értelmi fogyatékosságot, beszédfejlődési zavart eredményez. Kerüli a személy a szemkontaktust és nem szereti, ha megérintik, 10. Coleman & Gillberg szerint praenatális és perinatális veszélyeztető tényezők okozzák. A kromoszómahiba abnormális agytörzsi fejlődést, a dopaminrendszer zavarát és néha epilepsziát okoz. Az autizmus ennek az eseményláncnak a következménye.

a beszédszervek anatómiai sérülésének vagy fejletlenségének következtében, vagy a működés zavara miatt kialakult ejtési hibák. Fajtái a pöszeség, a szigmatizmus (selypítés), a lambdacizmus (l hiba), a rotacizmus (raccsolás), az orrhangzós beszéd.

a beszédhibák speciális formái, amelyek az idegrendszer sérülése, károsodása vagy genetikai ok miatt, ill. pszichés traumák következtében alakulnak ki. Ide soroljuk a hadarást és a dadogást. Tágabb értelemben az elektív mutizmus is idde tartozik. Mindhárom esetben szükséges a pszichoterápiás kezelés (lásd még: dadogás, hadarás, elektív mutizmus)

a beszédzavarok egyike. Tünetei: hosszan elhúzódó magakadások, az első szótag többszöri görcsös ismétlése, zavart vagy zavaros beszéd, ami sokszor nehezen követhető. A dadogást izomrángás is kísérheti. Montágh Imre szerint okai sokfélék lehetnek: pl. pszichés trauma, tartósan fennálló feszültség. Marcsekné Klaniczai Sára szerint a frusztrált megkapaszkodás, a laterális dominancia zavara: balkezes gyermek átszoktatása, familiáris hajlam a görcsös megbetegedésekre, rendellenes beszédfejlődés, öröklés, gyermekkori agyi sérülés, hosszan tartó betegség vagy lázas állapot, utánzás. Következménye a beszédgátlás, esetleg a társas kapcsolatok, helyzetek kerülése. Családjában, megszokott környezetében hibátlanabbul beszél, míg idegen környezetben felerősödik a dadogás. Megoldás a komplex terápia: pszichoterápia és logopédiai kezelés.

elbutulás, a szellemi tevékenység hanyatlása, az intelligencia csökkenése. A megismerés és az affektus romlásával jár együtt. A valódi demencia betegség következménye és visszafordíthatatlan (lásd még: intelligencia)

írásképtelenség vagy írászavar. Általában az olvasás zavarával együtt jelentkezik. Tünetei: a tükörírás, a betűk felcserélése, egyes betűk vagy a szóvégek kihagyása, később helyesírási problémák (lásd még: diszlexia, tanulási zavarok)

körülírt olvasási zavar- megtartott testi és intellektuális működés mellett. 1. F.R. Vellutino szerint s diszlexia gyűjtőfogalom. Olyan rendellenességek tartoznak ide, melyek következtében az egyébként egészséges gyermek nehezen tanulják meg a nyomtatott szavak felismerését. Tünetei a betűk felcserélése vagy kihagyása. 2. más szerzők bonyolult nyelvi fogyatékosságnak tartják, amelynek több sajátossága ismert: a fonológiai kódolás zavara, fonológiai tagolás hiánya, a szókincs elégedetlen gyarapodása, a szavak és a mondatok közti nyelvtani és mondattani különbségek felismerésének hiánya 3. egyesek szerint speciális emlékezetzavar, a nyelvi információk raktározásának és visszakeresésének zavara okozza a diszlexiát. A diszlexia rendszerint együtt jár a diszgráfiával (lásd még: diszgráfia, tanulási zavarok)

főleg gyermekkorban előforduló átmeneti némaság. Lelki okok miatt alakul ki, legtöbbször meghatározott szituációkban, bizonyos személyek jelenlétében lép fel (lásd még: beszédzavarok)

a vizelet visszatartásának képtelensége gyermekkorban. Általában 4 éves korra kialakul a szobatisztaság, az urológusok 8 éves korig tolerálják a bevizelést. Megkülönböztethető az enuresis diurna és az enuresis nosturna.

nappali bevizelés

éjszakai ágybavizelés. Alvászavar és záróizom –működési probléma. Az egyik leggyakoribb gyermekkori rendellenesség. Két fajtáját szokás megkülönböztetni: 1. elsődleges ágybavizelésről akkor beszélünk, amikor a gyermek még sohasem volt szobatiszta. Az elsődleges ágybavizelés oka vagy a) nevelési probléma: amikor gyermekeknél a hólyag feletti kontrollfunkció kialakulása késik, vagy b) orvosi jellegű probléma, ha az urogenitális rendszer valamilyen anomáliájáról van szó. 2. másodlagos ágybavizelésnek nevezzük, amikor a szobatisztaság kialakulását követően, regresszió következtében jelentkezik. Kiváltója legtöbbször pszichés ok: lelki trauma, stressz, sokkoló élmény. Ilyen lehet az óvodai beszoktatás, kistestvér születése, a szülők válása, gyász stb. De valamely betegség következtében is létrejöhet. Ilyenkor vagy az önjutalmazó, megerősítő technikát, vagy meseterápiát (gyógyító mese), vagy más pszichoterápiát alaklmazunk.

különböző lefolyású, visszatérő, rohamok formájában jelentkező központi idegrendszeri betegség. Egyes fajtái örökletesek, mások szerzett agykárosodás talaján jönnek létre. Tünetei: periodikus görcsrohamok, melyek a test egészére kiterjedhetnek, tudatzavar, eszméletvesztés, bevizelés, nyelv elharapása. Megkülönböztetünk nagyrohamot (grand mal) és kisrohamot (petit mal).

értelmi fogyatékosság

a központi idegrendszer fejlődését befolyásoló örökletes és környezeti hatások eredőjeképpen alakul ki, amelyek következtében az általános értelmi képesség az adott népesség átlagától - az első életévektől kezdve- számottevően elmarad, és amely miatt az önálló életvezetés jelentősen akadályozott

Legsúlyosabb értelmi fogyatékos - 19 IQ

Súlyos értelmi fogyatékos 20- 34 IQ

Értelmileg akadályozott - középsúlyos értelmi fogyatékos 35- 49 IQ

Tanulásban akadályozott - enyhe értelmi fogyatékos 50- 69 IQ

Mentálisan retardált (határeset) 70- 84 IQ

tanult reflex, gyakorlás, ismétlés útján a veleszületett reflex és egy közömbös inger között asszociáció, kapcsolat alakul ki a téri és idői egybeesésnek köszönhetően. A továbbiakban a közömbös inger kiváltja a veleszületett reflexet. A veleszületett reflexeknek a környezethez való alkalmazkodásában van döntő szerepük, jelentőségük. A II. jelzőrendszer, azaz a beszéd is a feltételes reflexeknek köszönhetően alakul ki.

veleszületett reflex, Ivan Petrovics Pavlov kutatásai óta, ismerjük az életben maradáshoz, a szervezet egészséges működéséhez nélkülözhetetlen reflexeket. Működésüket a gerincvelő irányítja. Legismertebbek: az orális-, periorális-, pupilla-, átkaroló reflexek. Az újszülött korban az érettség legfontosabb mutatói a feltétlen, veleszületett reflexek erőteljes működése.

a figyelmi működés eltér a megszokottól, az életkorban elvárhatótól. Okai lehetnek: fáradság, betegség, sokkoló élmény, hosszan elhúzódó feszültség, hiperaktivitás. Több fajtája létezik: 1. figyelem megtapadása, 2. dekoncentráció, 3. csapongás, terelhetőség, 4. az érdeklődés hiánya

olyan minőségileg más, a normálistól eltérő sajátosság, amelyben a változások és a fejlődési lemaradás több évre tehető és maradandó, irreverzíbilis . Fajtái: 1. értelmi fogyatékosság, 2. érzékszervi fogyatékosság, 3. testi/ és vagy mozgásfogyatékosság, 4. halmozottan fogyatékosok.

a kromoszómák, gének károsodása, aminek életképtelenség, a szervek vagy testrészek rendellenes fejlődése, torzulása lehet a következmény.

munkára való alkalmasság elősegítése, munkába állítás betegséget követően

tachylália, a beszédzavarok egyike, a beszéd ütemének és ritmusának sérülése. Beszédneurózisnak tekinthető, okai: idegrendszeri rendellenesség. Tünetei: a gyors beszéd, emiatt a beszéd érthetetlenné válik, a kiejtés elmosódik, egyes szótagok kimaradnak vagy egymásra torlódnak. A dadogással ellentétben itt nincs beszédgátlás, sőt a beszédkedv fokozott, gyakori a szereplési vágy. Mozgása hipermotilis, sokszor indokolatlan, fölösleges, céltalan mozdulatok figyelhetők meg. Jellemző a dinamizmus, a sodró lendület. Vegetatív tünetek is megfigyelhetők: pirulás, izzadás, impulzivitás. A hadaró idegenekkel türelmesebb, jobbna beszél, míg megszokott, családi környezetében felgyorsul. A terápia hatására folyamatosan javul. A hadarás átalakulhat dadogássá (lásd még: dadogás).

túl mozgékonyság. Az ilyen személy állandóan nyüzsög, nem bír megülni, valamivel foglalatoskodik, babrál. Mozgása gyors, kapkodó, felületes, gyakoriak a fölösleges mozdulatok. Egész lénye vibrál, figyelme szétszórt, nem képes koncentrálni egyetlen dologra. Tanulási zavarok, hadarás esetén gyakori kísérőjelenség. Ellentéte a hipoaktivitás. (lásd még: hadarás, hipoaktivitás, magatartási zavarok, tanulási zavarok)

a hiperaktív ellentéte, lassan mozdul, lusta a mozgásban, a beszédben. Kevés a mozgásigénye, megfontol minden mozdulatot. Elüldögél akár naphosszat egy helyben (lásd még: hiperaktív, magatartási zavarok).

izoláció vagy szeparáció következtében kialakuló viselkedészavar. Először Harry F. Harlow írta le a megfigyeléseit izolált rhesusmajmok vizsgálatával kapcsolatban. Később anyjuk nélkül élő csecsemőknél is megfigyelték a jelenséget. Szó szerint kórházi ártalom. Tüneteit René Spitz figyelte meg és írta le részletesen lelencházi csecsemők kapcsán: a kezdeti sírást és motoros nyugtalanságot, étvágytalanságot lassan felváltja az apátia, a közönyösség és az interperszonális kapcsolatok elutasítása. Az érzelmi lemaradást és fejletlenséget a mozgásfejlődésben, de különösen a beszédfejlődésben való lemaradás is követi. Négy évvel az anyától való elszakadás után a gyermekeknél a lemaradás mértéke egyes esetekben elérte a két évet. Jellegzetesek a kicsinyeknél megjelenő pótcselekvések: ujjszopás, himbálás (jaktálás), maszturbáció, amelyek hosszú távon fennmaradnak.

a sztereotip mozgászavarok egyike. A fej és / vagy a test ritmikus himbálása. Klasszikus hospitalizációs tünet. Mentálisan retardáltaknál gyakori. Önveszélyes változata a fej falhoz vagy a kiságy rácsához verése. Súlyosabb esetben viharos, dobáló mozgások, főleg a fejen és a végtagokon. Leggyakrabban hisztéria tünete.

gondolkodási, gondolkodással kapcsolatos, gondolkodással járó

veleszületett

beszédhibák, képzési zavarok gyógyítása, ill. ennek módszerei

1. (pszichiátria) olyan diagnosztikus kategória, amely a pszichopátiát, a perverziókat és a szenvedélybetegségeket foglalja magában. Közös vonásuk, hogy a tüneteket alkotó magatartásformákat a társadalom helyteleníti 2. (pedagógiai pszichológia) a gyermek viselkedésének megváltozása, nehezen elviselhető, már-már elviselhetetlen mértékben. Böszörményi Zoltán –Brunecker Györgyi a következőképpen csoportosítja a magatartási zavarokat: 1. vegetatív zavarok, neurózis vagy pszichoszomatikus megbetegedések, 2. korós szokások: a) ujjszopás, b) a fej vagy a test ritmikus himbálása, esetleg a fej falba ütögetése, c) körömrágás, d) haj vagy más testszőrzet tépegetése, e) maszturbáció, f) konfabuláció vagy hazudozás g) lopás, h) agresszió i) gyújtogatás, 3. beszédzavarok: a) hadarás, b) dadogás, 4. alvászavarok: a) éjszakai felkiabálás b) alvajárás, c) enuresis noctura, 5. a táplálkozás zavarai: a) pszichés hányás, b9anorexia nervosa vagy kóros lesoványodás, c) obesitas vagy kóros elhízás, d) bulímia nervosa vagy farkasétvágy önhánytatással váltakozva

némaság, hangadási képtelenség. Idegrendszeri sérülés vagy lelki zavarok, pszichés traumák következtében is kialakulhat (lásd még: elektív mutizmus)

az akaratlagos, szándékos mozgásfajták egyike. Olyan mozgások tartoznak ide, amelyekben szinte az egész test részt vesz, a törzs felegyenesedését, a testhelyzet megváltoztatását és a helyváltoztatást szolgálják.

oligofrénia, gyengeelméjűség, értelmi fogyatékosság. Veleszületett vagy kisgyermekkorban elszenvedett betegség, ill. károsodás következtében alakul ki.

szervi eredetű, szervi működéshez kötött

az akaratlan mozgások egyike, melyben több feltétlen, veleszületett reflex alkot egy láncolatot, aminek a következménye egy bonyolult mozgás kialakulása. Ilyen pl. a szopás, melyben az orális reflex, a szívás, a nyelés, a légzés összehangolódása eredményezi az ösztönös mozgást.

észlelés

szülés alatti, szülés idején

szülés előtti, a terhesség ideje alatti fejlődés, ill. ártalom

a fejlődésben való visszaesés egy korábbi fejlettségi szintre. Krízisben, lelki trauma esetén gyakori, pl. a hospitalizáció következményeként jelenik meg. Ranschburg Jenő a frusztráció hatásaként emlegeti.

az érzékelés és a nagy mozgás összehangolása. Alapvető szerepe van a tárgyelérő viselkedésnek és a tudatos, tervszerű cselekvés kialakulásában. A megismerés alapja, a csecsemőkori fejlődés legfontosabb mozzanata. A kutató manipulációban és a vizuális poszturális testmodell, valamint a testkép kialakulásában nélkülözhetetlen.

minden olyan tulajdonság, sajátosság, képesség, amit tanulás, tapasztalatszerzés útján sajátít el az egyén

tünet, betegség jele

tünetegyüttes, egy adott betegség összes testi és lelki jelensége, elváltozása

automatizálódott, ugyanolyan módon zajló általában cselekvés

tanulási nehézség

közülük a legkevésbé súlyos, amely általában 1-1- iskolai helyzetet érint, átmeneti jelleggel. A normál pedagógia eszközeivel is megszüntethető, pl. korrekció, korrepetálás, differenciálás. Gyakran előfordul, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű és / vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek már az iskola kezdés után tanulási nehézséget mutatnak (pl. nyelvi szint, kulturális különbségek) ez pedig az említett pedagógiai eljárásokkal korrigálható lehetne. Amennyiben a gyermek nem kapja meg a segítséget, a kezdeti nehézség talaján akár tanulási akadályozottság is kialakulhat.

tanulási zavar

akkor beszélünk, ha egy képességterület működésében tartós és súlyos problémák jelentkeznek (pl. diszkalkulia, diszlexia, diszgráfia, figyelemzavar). A tanulási zavar speciális tanulásképtelenség, mely az olvasás zavarában (diszlexia), az írás zavarában (diszgráfia), a számolás zavarában (diszkalkulia), a ritmusészlelés és érzékeltetés zavarában (aritmia), a helyesírás zavarában, később az idegen nyelv- tanulás zavarában jelentkezik. A tanulás nehézségekbe ütközik annak ellenére, hogy az érzékszervek épek, az intelligencia színvonala átlagos, vagy az átlagnál jobb. A tanulási zavarnak Clements szerint számos tünete ismeretes: 1. a speciális tanulásképtelenség, amely az írás-, olvasás-, számolástanulásban, a nyelvtani hibákban, később az idegen nyelv tanulásában okoz hiányosságokat, nehézségeket, 2. perceptuo motoros rendszer elégtelen működése, 3. általános koordinációs hiányosságok, a téri orientáció és a térben való mozgás problémái, 4. a viselkedés és aktivitás területén megmutatkozó zavarok: hiperaktivitás, 5. figyelemkoncentráció zavara, 6. érzelmi labilitás, impulzivitás, 7. a nyelvi fejlettség zavarai, esetleg beszédhibák, 8. gondolkodás-, illetve emlékezetzavar, 9. másodlagos tünetek: szorongás, főleg a teljesítményszorongás, kudarckerülés, agresszió, visszahúzódás és gátoltság, figyelemfelkeltő viselkedés. A keresztcsatornák összehangolásának hiánya is feltűnő. Tanulási zavarban hazai és a nemzetközi statisztikai adatok szerint az iskoláskorú gyermekek 10-15 %-a szenved.

a tanulási zavarnál megfogalmazott rendellenességek kialakulásának megelőzése. Célja az iskolai kudarcok megelőzése. A prevenció a tanulási zavarok szűrésén, azaz a hiányosságok pontos megállapításán alapul. A prevenciót 5 éves korban célszerű elkezdeni. A problémától függően egyéni vagy csoportos fejlesztő foglalkozások során a fokozatosság elvét, és a figyelem sajátosságait, korai fáradását messzemenően figyelembe kell venni. A foglalkozásokat heti 2-3 alkalommal, 4-6 fős csoportokban, minimum 10 perces, maximum 45 perces időtartamban érdemes megtartani. A csoportos foglalkozások struktúrája szigorúan meghatározott. Porkolábné Balogh Katalin a következő sorrendet javasolja: 1. a nagymozgás fejlesztése, amelyben az oldaliság, az egyensúly- érzékelés és a mozgáskoordináció fejlesztését célzó gyakorlatokra kerül sor, 2. manipuláció fejlesztése, 3. papír- ceruza feladatok, 4. zenei, ritmusos anyaggal zárul.

több területet érintő, mélyreható, tartós és súlyos problémáról van szó, amely erősen megnehezíti a hagyományos általános iskolai feltételek közötti fejlesztést, ha a gyermek, illetve az általános iskolai pedagógus nem kap segítséget. A probléma gyökere nem csak a gyermekben keresendő.Tanulási akadályozottak mindazon gyermekek és fiatalok, akik a tanulási képesség fejlődési zavara következtében tartósan és feltűnően nehezen tanulnak.

testséma

a testkép kialakulásával nyert tapasztalatok generalizálódása a tudatban. A testséma tükröződik a gyermek emberrajzain. Ezt vizsgálja többek között a Goodenough- féle emberrajzteszt. A mozgássérültek és testi fogyatékosok a sérülést, a fogyatékosságot vagy a speciális mozgást kivetítik emberalakrajzaikra.

születés pillanatától meglévő sajátosság. Nem genetikus eredetű, hanem a terhesség idején a fejlődő lénytérő külső környezeti hatások következtében jön létre. Rendszerint veleszületett áralomról van szó.

a terhesség idején elszenvedett sérülések, ártalmak következményeit tekintjük. Czeizel Endre felosztása alapján: 1. az anya életmódjából fakadó ártalmak, 2. az anya terhesség előtti betegségének következményei, 3. az anya terhesség alatti betegségei, 4. a terhesség ideje alatt szedett gyógyszerek mellékhatásai, 5. sugárzás, 6. dohányzás, 7. mértéktelen alkoholfogyasztás, 8. kábítószer-élvezet

pszichoterápia, mely a zene és a ritmus kifejezésével ér el a beteg állapotában javulást, gyógyulást.