"Elérni az emberekhez és segíteni rajtuk nagyobb elégedettséggel tölt el, mint bármi, amit valaha is csináltam!"

Eszter egyre ügyesebben tartja magát.Egy-két percig teljesen egyenes háttal és felemelt fejjel képes ülni.Sokkal figyelmesebb,mint eddig bármikor.Az utcán is mindenre figyel,nagyon szeret sétálni és közben bámészkodni.A csörgővel hosszan képes játszani,már nem csak megtartja,de követi is a szemével.Rengeteget kacag,minden fura hang tetszik neki.Sokkal színesebben  gagyorászik.
A legnagyobb újdonság a héten az volt,amikor tisztán,érthetően azt mondta,hogy „anya,egy”.Így jelezte,hogy mostmár enne.Ez volt az első alkalom,amikor konkrétan egy szituációban úgy használt szavakat,hogy értelmük volt.Régóta mondja,hogy „igen”, „apa” ,de ezeket a szavakat nem akkor mondja,mikor értelmük lenne,csak úgy véletlenszerűen.Rengeteg dolgot megért,szinte mindent.A konduktor szerint is sokat fejlődött és nagyon ügyes.
Azt hiszem,mostanában nem is annyira mozgásban,mint értelmében fejlődött nagyon sokat.Remélem sikerül majd felraknom egy-két videót is róla,mert a képek nem mindent mutatnak meg.Igaz,már így is  megkaptuk,hogy Eszter nem is beteg,meg nem is úgy néz ki.Tény,hogy elsőre nem látszik rajta,de sajnos nagyon le van maradva a fejlődésben.Mozgásban kb. most értük el azt a szintet,amit egy három-négy hónapos kisbaba tud.De továbbra is bizakodunk,mert ő okot ad rá és nem adhatjuk fel!